A foodpanda és a Wolt szerint a velük kapcsolatban álló éttermek ételeinek az árai kisebb mértékben emelkedtek, mint amekkorát a legnagyobb boltláncok élelmiszerosztályain tapasztalhatnak a magyar vásárlók. A házhozszállítási kedv sem csökkent 2022-ben, bár az ételek átlagosan drágábbak lettek - írja a Pénzcentrum.
Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat - véli a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET).
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy az Euronics áruházlánc egyes termékeit valótlan árkedvezményekkel reklámozta honlapján. A cég együttműködött a versenyhatósággal – elismerte a jogsértést, összetett kötelezettségcsomagot vállalt és lemondott a jogorvoslatról – amellyel 1,2 millió forintra mérsékelte a kiszabott bírságot – írja közleményében a GVH.
Kétszázmilliárd eurós kerettel támogatási programot indít a német kormány az energia drágulásának ellensúlyozására - jelentették be csütörtökön Berlinben.
A magyar háztartások energia kiadásai közel 55%-kal nőhettek augusztusban az új rezsiszabályok miatt – mutat rá elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Ebből és az új szabályokból kiindulva úgy kalkulálnak, hogy egy magyar háztartás éves átlagos gáz- és áramszámlája a tavalyi 281 ezer forintról idén 333 ezer forintra, jövőre pedig 436 ezer forintra ugorhat, feltéve, hogy a most ismert áram- és gázárak lesznek érvényesek jövőre is az átlagfogyasztás feletti részre.
A nemzeti versenyhatóság 325 millió forint bírságot szabott ki a Casio óra- és hangszertermékek hazai forgalmazójára, valamint cseh anyavállalatára, amiért meghatározták termékeik internetes viszonteladói árait a kiskereskedők felé, kiiktatva ezzel a vásárlókért folyó versenyt - írja a GVH közleményében.
Májusban 1% volt a fogyasztói árak havi emelkedési üteme az Egyesült Államokban, ami meghaladta a 0,7%-os áremelkedést előrevetítő elemzői konszenzust.
Minden inflációs alapmutatóban további emelkedés látszott áprilisban és a lakosság inflációs várakozásai is tovább emelkedtek – derül ki az MNB értékeléséből. Kedd reggel jelent meg a friss adat, mely a vártnál lényegesen magasabb áremelkedést mutatott.
Július 1-ig, vagyis újabb két hónappal tovább érvényes az egyes alapvető élelmiszerek esetében alkalmazandó árstop – döntött a kormány szerdai ülésén. A február elsején bejelentett, eredetileg május 1-ig tervezett intézkedés néhány alapvető élelmiszer árát októberi szinten fagyasztotta be. A döntést, és a mostani hosszabbítást a vásárlók biztosan díjazzák, a kereskedelem és az élelmiszeripar már kevésbé: költségeik különösen az orosz-ukrán háború kezdete óta sokat nőttek, amelyet nem érvényesíthettek áraikban, és (a rezsi- és a benzinárstoppal ellentétben) az állam semmilyen módon nem segítette az élelmiszerágazatot a veszteségek kezelésében.
Az ukrán statisztikai hivatal pénteken ismertetett adatai szerint éves viszonylatban 13,7 százalék volt az infláció márciusban, magasabb a februári 10,7 százaléknál.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.
Drágult a nyerstej, a tejtermékek, a tojás és borsosabb áron kínálták a csirkemellet is a tavalyi év végén, valamint emelkedett a burgonya termelői ára az év első heteiben a Budapesti Nagybani Piacon az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint, amely alapján nőtt a paradicsom és a spanyol tölteni való paprika ára is. Míg a citrusfélék közül némileg mérséklődött a citrom ára, addig a narancsnál, a mandarinnál, a lime-nál jelentős drágulás volt tapasztalható 2022 első három hetében. Elképesztően magas volt január elején a gabona és ipari növények ára, amelyek a húsok és a sütőipari termékek drágulását vetítik előre.
Példátlan intézkedés, egy világos határvonal átlépése, politikai lépés és tanácstalanság – erről számoltak be az alapvető élelmiszereket érintő árstop kapcsán a Portfolio-nak megszólaló, a kereskedelem és az élelmiszeripar területén komoly, több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezetők. Jellemző vonás, hogy egyikük sem kívánta vállalni a nevét, mivel a rendelkezést kampánylépésnek tartják, és az általuk képviselt szervezeteket, illetve cégeket nem szeretnék a politikai nyilatkozatok terepén találni. A megszólalásokból látszik, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság még a tapasztalt szereplők körében is. Rövidtávon valószínűleg tényleg a kiskereskedelem veszít a legtöbbet, az előttünk álló hónapokban ugyanakkor az élelmiszeripar várhatóan az egyébként jogos áremelési kísérleteit sem tudja keresztülverni a békeidőben is keményen tárgyaló kiskerláncokon. A lépéssel vélhetően a kisebb boltok járnak rosszabbul, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak, akik több más termék árát emelhetik meg, hogy elkerüljék a veszteséget. Jellemző vonás, hogy könnyen az olcsóbb import felé fordulhatnak. Az árstop az inflációt nem tudja megállítani, mert a belső kereslet erős, és februárban még több pénz kerül az emberekhez – ami szintén árfelhajtó hatású.
Májusban 5,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest, ezzel az inflációs ráta megegyezett az előző havival – közölte szerda reggel a KSH. A következő időszakban inkább enyhülésre lehet majd számítani, aztán ősszel megint emelkedhet az infláció.
Több hónapja hol a lengyelek, hol a csehek magasabb éves inflációs adatot közöltek, mint a magyar statisztikai hivatal, de idén áprilisban ez a második helyen toporgás véget ért és nálunk lett a legmagasabb a pénzromlás üteme az egész Európai Unióban – derült ki az Eurostat által ma közzétett végleges áprilisi adatokból.
Elvégezte az év eleji szokásos változtatásokat a Központi Statisztikai Hivatal a fogyasztói kosárban. Ez az a kosár, amiben az infláció mérésére szolgáló termékek és szolgáltatások vannak. A változtatások a magyarok vásárlási szokásaihoz igazodnak.
Az Országos Nyugdíjas Parlament mai ülésén a résztvevők továbbra is kezdeményezik az év elejei nyugdíjemelésnél az infláción túl a keresetnövekedés mértékének a figyelembe vételét is.
Olcsóbb lett húsvét előtt a tojás karácsonyhoz képest: akkor mérettől és a termelési módtól függően 42-60 forintot is elkértek darabjáért, de nem volt ritka a 60 forint fölötti ár sem, most a legdrágább sem kerül többe 50 forintnál - írta a Népszava kedden.